Szia mindenki,
Ha Ön gazdálkodó, farmvezető vagy bárki, aki állattenyésztéssel foglalkozik, akkor tudja, hogy a füljelzők nem csupán egy állat fülébe ragadt kis műanyag tárgyak. Mentőövet jelentenek a nyomon követhetőséghez, a betegségek leküzdéséhez, sőt még az állomány kezeléséhez is. Mint valaki, aki évek óta foglalkozik az állattenyésztési füljelzőkkel kapcsolatos játékkal, megértem, hogy a körülöttük lévő szabályok labirintusnak tűnhetnek – minden országnak megvannak a maga specifikációi, határidői és okai. Nézzük meg, mi történik néhány nagyobb régióban, hogyan befolyásolja az általunk kínált termékeket, és hogy a megfelelő címkék kiválasztása miért nem csak a jól néz ki, hanem a törvények betartásán is.
Először is az Európai Unió. Ha uniós állatállománysal, különösen tehenekkel foglalkozik, valószínűleg hallott már az Animal Identification and Registration (AIR) rendszerről. Itt nem alku tárgya: minden szarvasmarha (tehén, bivaly, kecske? Várj nem, fajonként külön szabályok vonatkoznak) két hivatalos füljelzővel kell rendelkeznie a születéstől számított 20 napon belül, nem? Ezek a címkék egyedi, 12 jegyű számmal rendelkeznek, és egy nemzeti adatbázishoz kapcsolódnak, így nyomon követheti az állatokat a gazdaságtól a vágásig. A juhok és kecskék esetében ez egy kicsit más – csak egy címkére van szükségük, általában 12 hónapos korukra, vagy mielőtt elhagyják a gazdaságot. Az EU-szabályokat az teszi szigorúvá, hogy az olyan betegségek megállításáról szól, mint a ragadós száj- és körömfájás vagy a kéknyelv-betegség. Ha kitörés történik, pontosan tudnod kell, hogy melyik állatok hol vannak, és a rossz címkék, amelyek leesnek, vagy amelyeket nem lehet beolvasni, kidobják az egész rendszert. Sok uniós gazdálkodó ezért fordul hozzánkBirka és Kecske fülcímkékvagyTehén szám címkék- Olyanokat készítünk, amelyek tartósak, beolvashatóak és megfelelnek az EU-s előírásoknak, így nem kell bírságba kerülnie.
Az Egyesült Államok tavában ez a szövetségi és állami szabályok keveréke, ami trükkös lehet. Az USDA Állat- és Növény-egészségügyi Felügyeleti Szolgálata (APHIS) meghatározza az alapkövetelményeket, de a legtöbb államnak megvannak a maga követelményei, különösen a nyomon követhetőség tekintetében, amikor az állatokat áthelyezik az állam határain. A szarvasmarhák esetében sok állam hivatalos füljelzőket ír elő (gyakran "vizuális" vagy "elektronikus azonosító" címkéknek nevezik) egyedi számmal, de vannak olyanok is, amelyek lehetővé teszik a saját farmcímkék használatát az államon belüli költözésekhez. Ha azonban egy másik országba szállít, az teljesen más történet – olyan helyek, mint Kanada vagy Mexikó, speciális címketípusokat igényelhetnek, amelyek megfelelnek a szabályoknak. Az Egyesült Államokban a juhok és kecskék esetében a szabályok kevésbé egységesek, de még mindig fontosak: egyes államok megkövetelik a címkéket az egészségügyi ellenőrzéshez, mások csak az állomány kezeléséhez. Sok amerikai állattenyésztő azt mondta nekem, hogy nehezen találnak olyan címkéket, amelyek mind a napi szükségleteiknek, mind az államok közötti költözéseknek megfelelnek, ezért a termékek széles választékát kínáljuk.Állattenyésztési füljelzőkamelyek megfelelnek a különböző amerikai államok irányelveinek, akár vizuális címkékre van szüksége kis állományokhoz, akár elektronikus címkékre a nagy takarmányhelyekhez.
Kanada egy másik nagy szereplő az állattenyésztésben, és szabályai a nyomon követhetőségre is nagy hangsúlyt fektetnek. A Kanadai Élelmiszer-ellenőrzési Ügynökség (CFIA) működteti a National Animal Identification System (NAIS) rendszert, várj nem, Kanadát a kanadai állatállomány nyomon követési rendszerének (CLTS) hívják – igaz, ez van. A szarvasmarhák esetében 7 hónapos korukra CLTS-jóváhagyott füljelzőre van szüksége, és a címkén van egy szám, amely a gazdaság nyilvántartására hivatkozik. A sertések, a juhok és a kecskék esetében hasonló, de eltérő idővonallal – a juhoknak és kecskéknek címkékre van szükségük, mielőtt elhagynák szülőgazdaságukat. A kanadai rendszerben az a jó, hogy vizuális és elektronikus címkékkel is működik, így a gazdálkodók kiválaszthatják, mi illik működésükhöz. Sokat küldtem a mieink közülEar Tagtermékeket a kanadai farmokra, mert ellenállnak a hideg, nedves időjárásnak északon – nem törnek el vagy esnek le, amikor az állatok egész évben legelnek.
Lent Ausztráliában a biológiai biztonság a király, és szabályaik ezt tükrözik. A Mezőgazdasági, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium (DAWE) megköveteli, hogy minden szarvasmarha, juh és kecske rendelkezzen hivatalos Nemzeti Állatazonosító Rendszer (NLIS) címkével. A szarvasmarhák esetében ez általában egy rádiófrekvenciás azonosító (RFID) címke, így kézi eszközökkel vagy árusítóudvarokon is átvizsgálhatja őket. A juhok és kecskék NLIS-címkéket is kapnak, amelyeket úgy terveztek, hogy Ausztrália forró, száraz éghajlatán tartósak legyenek – még a külterületen sem olvadnak meg vagy fakulnak ki. Egy dolog, amit szeretek az ausztrál gazdákkal való együttműködésben, az az, hogy komolyan veszik a nyomon követést, így pontosan tudják, mire van szükségük.Tehén szám címkék(néhány RFID opcióval rendelkezik) sokuk számára megfelelő. Ha állatállományt szállít Ausztrália államai között, akkor ezek az NLIS-címkék kötelezőek, így a kihagyás azt jelenti, hogy az állatokat egyáltalán nem szállíthatja ki, kivétel nélkül.
Most pedig beszéljünk néhány más régióról, hogy érzékeltessem, milyen sokszínű ez. Latin-Amerikában az olyan országoknak, mint Brazília, megvannak a saját szabályai – hivatalos címkéket írnak elő a szarvasmarhák számára a mozgások nyomon követésére és a betegségek megelőzésére. Brazília rendszere egy kicsit újabb, ezért frissítik a specifikációkat, hogy megfeleljenek a globális szabványoknak, ami jót tett nekünk, mert a helyi szabályoknak és az exportkövetelményeknek egyaránt megfelelő címkéket tudunk szállítani. Ázsiában olyan helyeken, mint Japán, szigorú szabályok vonatkoznak a más országokból importált állatokra, sőt a háziállatokra is. Például, ha szarvasmarhát hoz be Japánba, azoknak speciális címkékre van szükségük, amelyek megfelelnek a Japán Élelmiszerbiztonsági Bizottság (JFSC) irányelveinek. A kisebb ázsiai üzemeknél lazább szabályok vonatkozhatnak, de a biztonságos, nyomon követhető állatállomány iránti kereslet növekedésével egyre több gazdálkodó keres olyan megbízható címkéket, amelyek megfelelnek a helyi törvényeknek és a nemzetközi kereskedelemnek is.
Várj, meg kell említenem azt is, hogy miért számít ez a dolog a szabályok betartásán túl. Számomra, mint beszállítónak ez nem csak a címkék eladásáról szól, hanem arról, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az állatok biztonságban vannak, az állományt jól kezelik, és nem sújtják a bírságot. Sok új gazda, akiről beszélek, azt gondolja, hogy „a füljelzők füljelzők”, de ha nem használunk olcsó, vékony címkét, amely leesik, az azt jelenti, hogy amikor egy betegség jön, nem lehet nyomon követni az állatot. Vagy ha megpróbál átlépni az állam határain, a címkéit nem hagyják jóvá, és nem adhatja el az állatállományát. Ezért fordítunk időt arra, hogy minden általunk forgalmazott címke a lehető legtöbb országban megfeleljen a legújabb szabályoknak. Állatorvosokkal és állattudósokkal együttműködve teszteltük címkéink tartósságát, szkennelhetőségét és megfelelőségét, így nem kell aggódnia az apró betűs rész miatt.
Hadd tisztázzak egy általános tévhitet is: a szabályok változnak. A jelenlegi szabványok jövőre frissítésre kerülhetnek, különösen akkor, amikor az országok alkalmazkodnak az új betegségekhez vagy a jobb nyomon követhetőségi technológiához. Az EU például arra törekszik, hogy frissítse a füljelző-szabályait, hogy a vizuális jelzők helyett több elektronikus jelzőt is tartalmazzon, amire már most készülünk – ennek az igénynek a kielégítése érdekében bővítjük RFID-címkék sorát. Ugyanez Kanadával; a következő néhány évben több füljelző-követelményt vezetnek be a sertések számára, így gondoskodunk arról, hogy készen álljanak a lehetőségek.
Ha Ön gazdálkodó, aki ezt olvassa, azt gondolhatja: "Rendben, de honnan tudhatom pontosan, mit követel meg az országom?" Ebben tudunk segíteni. Van egy csapatunk, amely naprakész a főbb állattenyésztési régiók legújabb előírásaival kapcsolatban, így ha üzenetet küld nekünk (nincs szükség különleges elérhetőségi adatokra, csak forduljon értékesítési csapatunkhoz), meg tudjuk mondani, hogy melyik címkénk fog működni az Ön működésében, milyen idővonalakat kell követnie, és még segítünk eligazodni a megfeleléssel kapcsolatos kérdésekben. Nem csak címkéket árulunk, hanem azért vagyunk itt, hogy megkönnyítsük a munkáját, mert tudjuk, hogy az állatállomány a megélhetése.
Végső soron az állatállomány füljelzői a működésének kis részét képezik, de nagy szerepet játszanak az állatok biztonságában, az üzleti előírásoknak való megfelelésben és a globális élelmezési rendszer megbízhatóságában. Akár egy kis juhfarmot üzemeltet az Egyesült Királyságban, egy nagy szarvasmarha-etetőt Texasban, vagy egy kecskeműveletet Ausztráliában, van egy címke, amely megfelel az Ön igényeinek – és ezért vagyunk itt. Ha készletet szeretne felhalmozni, vagy csak a legújabb szabályokról szeretne beszélgetni, ne habozzon kapcsolatba lépni. Gondoskodjunk arról, hogy a címkék azt tegyék, amit kell: megőrizzék állományának egészségét, és üzlete zökkenőmentesen működjön.
Referenciák:
- Európai Bizottság. (2023). Állatazonosító és -nyilvántartási (AIR) rendszer.
- Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA). (2024). A nemzeti egységes füljelző követelményei.
- Kanadai Élelmiszer-ellenőrzési Ügynökség (CFIA). (2023). Kanadai állatállomány nyomon követési rendszere (CLTS).
- Ausztrál Mezőgazdasági, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium (DAWE). (2024). Nemzeti Állatazonosító Rendszer (NLIS).
- Brazil Mezőgazdasági, Állattenyésztési és Ellátási Minisztérium (MAPA). (2023). Szarvasmarha azonosítási és nyomon követhetőségi szabályok.